Mit érdemes tudni a LÁTLELETRŐL?

2017-09-01

A bántalmazás következménye az áldozatnál, a sértettnél gyakran olyan fizikai sérülés, amelyről érdemes orvosi látleletet vetetni. Látleletet alapvetően a háziorvos, vagy (rendelési időn kívüli időpontban) az ügyeletet ellátó orvos vesz fel.

A látlelet készítése azok közé a háziorvosi szolgáltatások közé tartozik, amelyek nem az egészségbiztosítás terhére, hanem csak térítési díj ellenében vehetők igénybe.

A látleletet az ún. A.3510-274 nyomtatványon kell elkészítenie az orvosnak. A háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni.

A háziorvos vagy az ügyeletet teljesítő orvos hatósági megkeresésre vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít, és kiadja azt a hatóság részére, illetve a külön jogszabályban foglalt térítési díj megfizetését követően a sérültnek.

2017-ben a látlelet készítésének és kiadásának térítési díja 3500 Ft.

Orvosi látleletet akkor is érdemes készíttetni, ha a sértett egyelőre nem szeretne feljelentést tenni. A bűncselekményt és a traumát követő időszakban sokan még nem akarnak, vagy nem mernek a hatóságokhoz fordulni, mert félnek az eljárástól, a bizonyítás nehézségeitől, vagy egyszerűen csak azt remélik, hogy a bántalmazás nem fog többet előfordulni. Ilyenkor is célszerű azonban látleletet vetetni, mert ha a sértett később mégis úgy dönt, hogy feljelentést tesz, akkor a látlelet igazolhatja a bántalmazás megtörténtét vagy rendszeres voltát a büntetőeljárásban eljáró szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) előtt.

Ugyanakkor a sértettnek a látleletet nem feltétlenül szükséges elhoznia az orvostól. Ilyenkor ún. ambuláns lapnak nevezett nyomtatványt adnak számára az orvosok, és így (mivel a látlelet kiadása nem történik meg) fizetni sem kell érte.

Ha viszont a sértett mégis úgy dönt, hogy feljelentést tesz, és megindul a büntetőeljárás, akkor az ambuláns lap alapján az eljáró szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság) az eljárás során a látleletet ingyenesen tudják kikérni. A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését ugyanis az egészségügyi intézmény térítésmentesen teljesíti.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény teremti meg a jogalapot bizonyos szerveknek, hogy megkereséssel éljenek az egészségügyi intézmények felé, meghatározott adatok kiadása iránt.

Így szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek; büntetőügyben pedig a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság és az igazságügyi szakértő írásbeli megkereséssel fordulhat az egészségügyi szolgáltató felé. Ilyenkor a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett személy egészségügyi adatait és az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre.

Fontos tudni azt is, hogy súlyos bántalmazás (és sérülés) észlelése esetén az orvosoknak jelzési-jelentési kötelezettsége van.

Az érintett személy első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul köteles bejelenteni az érintett személyazonosító adatait.

Kiskorú érintett esetén pedig – ugyancsak az érintett első alkalommal történő egészségügyi ellátásakor – az ellátást végző egészségügyi szolgáltató megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha

  1. feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,
  2. a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.

Ilyenkor az adattovábbításhoz az érintett személy beleegyezése nem szükséges.

Felhasznált jogszabályok

  • 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 15. §
  • 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról - 2. számú melléklete
  • 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről - 1. sz. melléklete
  • 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól
  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 23-24. §
f
OKIT Logó

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
Magyarországról ingyenesen hívható segélyvonal

06-80-20-55-20

| E-mail:
OKIT
Grafika: Brandcontrol